2012. febr. 17.

A báli ruha

Egy költözés nem csak arra jó, hogy idegileg tönkretedd magad, hanem arra is, hogy átlásd, mégis mennyi cuccod van, na meg hogy észrevedd mennyi hasznavehetetlen kacatot halmoztál fel az évek során. Egy ideális költözködés során - ha van ilyen - érdemes a feleslegessé vált holmiktól örökre megszabadulni, s azokat nem hurcolni tovább a következő lakásba. A pakolás elején talán még kedv is adódik a szelektáláshoz, azonban szerintem a tizenakárhányadik doboz megkezdésekor végképp elborul az ember agya és ezek után már csak ömleszti a kartonokba a földi javait. Na én ilyen vagyok.

Egy héttel a költözésünk előtt, bár még nem tudtuk, hogy mi lesz, megyünk-e vagy maradunk, ezért én csak a ruháimat bogarásztam át, hátha ezzel előrébb leszek, vagy ha mégsem költözünk, akkor meg jól jön a felszabadult hely. Így találtam rá egy fekete, nyári kisruhára. Hát hogy is mondjam, ezek azok a típusú ruhák, amelyek nem igazán előnyösek számomra, mégis szinte minden évben beszerzek egy ilyet.


Valamiért egyértelmű volt, hogy ebből Pankának készítenem kell gyorsan egy "báli ruhát".


Hát igen, még mindig hercegnő-függőségben szenved az én egyetlenem, de egyszer talán kinövi.   A fényképezőgépben az elem lemerült, úgyhogy a fázisfotókat most mellőzni kell. Mondjuk szerintem nem nehéz elképzelni, mert nem volt egy rettenetesen bonyolult dolog.
1. A 38-as méretű ruhán bejelöltem gombostűvel az új méreteket, majd a gumis részen összevarrtam a két új szélét.
2. A fölösleges gumis részt levágtam. A szoknya részéből nem vágtam le a felesleget, hanem egyenletesen elosztva varrtam vissza a fenékrészre (így az kicsit púposabb, báliruhásabb lett).
3. Pántokat varrtam a ruhára.
4. A fűző hatás kedvéért szalagot varrtam a ruha elejére.
Ennyi. Kézzel varrva kb. 1 óra alatt elkészült.




Persze itt nem ér véget a történet, mert költözködés ide vagy oda, nyakunkon a gyerekek egyik legfontosabb ünnepe (születésnap és a karácsony után), a farsang. Több jelmezötlettel is előálltam, mint például varjú, flamingó, viking, ördög, bagoly, de drága egyetlennek egyik sem tetszett, ő vagy hercegnőpóni, vagy Anisztia akar lenni (az utóbbi egy általa kitalált hercegnő). Szuper. Pónit mégis hogy a túróba csinálok? Utólag, kis gondolkodás után persze már tudom, hogyan lehetett volna megvalósítani. Maradt Anisztia, amihez volt egy átszabott ruha, meg egy használhatatlan varrógép. Sebaj, két nap alatt megvarrom kézzel!

A fekete ruha elejét felvágtam, majd bevarrtam alá a dekoratív fehér alsószoknyát, amivel adódott egy kis probléma, történetesen, hogy a felső 3 sorhoz illő anyagom már nem volt, s az nem lógott le egészen a földig, ezért időszűkében kénytelen voltam egy másik, de színben passzoló anyagból két új sort varrni. Kicsit sajnálom, hogy a fehér rész két különböző anyagból tevődik össze, nekem nagyon szúrja a szemem, de már nem volt időm újravarrni az egészet.


Ruhapróbát fotózni képtelenség,
mert az izgatottságtól nem maradt nyugton a hercegnő.

A két réteg alá még bevarrtam egy tüll alsószoknyát is, ami pluszban megemelte oldalt és hátul a ruhát. A legfelső fekete anyag széleit igyekeztem buggyosan felhajtani, olyan báli ruhásan. A varrt részeket egy-egy szatén masnival takartam el.

Ezen a képen azért látszik,
hogy tele van pakolva a ruha alsószoknyákkal.

Varrás közben gondolkodóba estem azon, hogy a ruhához milyen pólót adhatnék a gyerekre (mert akkor még a ruhának nem volt ujja), aztán rájöttem, hogy tulajdonképpen Pankának nincs is olyan pólója, ami sima egyszínű, lehetőleg fehér és mindenféle dekorációtól mentes. Úgyhogy adott volt a feladat: varrnom kell a ruhához ujjakat és vállrészt - mindezt még mindig varrógép nélkül. Az egészet elfekvőben lévő anyagokból szabtam ki és varrtam meg.





A jelmezhez kapott még a kisasszony egy saját készítésű csatot is és persze legyezőt.
Az eredeti verzió szerint járt volna még egy rizsporos paróka is a szereléshez, de azzal már sajnos elcsúsztam. Kicsit sajnáltam a paróka hiányát, de végül rájöttem, hogy egy 4 éves gyerek kb. 2 percig viselné (ez így nem nagyon éri meg a két napos tömény vesződséget). Majd ha nagyobb lesz. Már úgyis kitapasztaltam, hogy hogyan kell készíteni, úgyhogy tőlem jövőre akár lehet  Marie Antoinette is!

A pózokat tessék figyelni, mint valami felsőbbrendű dáma.

A legjobb barátnőjével - mintha összebeszéltek volna.
Két krumpligombóc, bocs hercegnő.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése