2012. febr. 17.

A báli ruha

Egy költözés nem csak arra jó, hogy idegileg tönkretedd magad, hanem arra is, hogy átlásd, mégis mennyi cuccod van, na meg hogy észrevedd mennyi hasznavehetetlen kacatot halmoztál fel az évek során. Egy ideális költözködés során - ha van ilyen - érdemes a feleslegessé vált holmiktól örökre megszabadulni, s azokat nem hurcolni tovább a következő lakásba. A pakolás elején talán még kedv is adódik a szelektáláshoz, azonban szerintem a tizenakárhányadik doboz megkezdésekor végképp elborul az ember agya és ezek után már csak ömleszti a kartonokba a földi javait. Na én ilyen vagyok.

Egy héttel a költözésünk előtt, bár még nem tudtuk, hogy mi lesz, megyünk-e vagy maradunk, ezért én csak a ruháimat bogarásztam át, hátha ezzel előrébb leszek, vagy ha mégsem költözünk, akkor meg jól jön a felszabadult hely. Így találtam rá egy fekete, nyári kisruhára. Hát hogy is mondjam, ezek azok a típusú ruhák, amelyek nem igazán előnyösek számomra, mégis szinte minden évben beszerzek egy ilyet.


Valamiért egyértelmű volt, hogy ebből Pankának készítenem kell gyorsan egy "báli ruhát".

2012. febr. 16.

Valami új kezdete - búcsú a lopott képtől

Mostanában megritkultak a posztok. Kéremszépen ez egy szükségszerű kihagyás volt.  Szánom-bánom, de egy nagyon húzós időszak miatt képtelen voltam bármiféle kreatív irányú tevékenység kivitelezésére. Ennyi.

Na jó, picit mesélek: eladtuk a lakásunkat (mint már régebben írtam), s nagy reményekkel nekiindultunk a végtörlesztésnek, majd az utolsó napokban nagyon csúnyán összeakasztottuk a bajszunkat a bankkal (lényeges információkat elhallgattak előlünk - szándékosan vagy sem, ki tudja - , s ha nincs a jó öreg "női megérzés", akkor rettenetesen nagyot koppantunk volna a befizetés utolsó napján). Szerencsére nem hagytak cserben a megérzések, s végül az utolsó pillanatban végtörlesztettünk. A banki hercehurca közben, persze pár nap leforgása alatt ki is kellett költöznünk a lakásból, úgyhogy testi-lelki szempontból K.O. voltam az elmúlt napokban, hetekben.